<< Vissza

Szilágyi Dorottya tanyás naplója

A munkáról...

A napokban több múltbéli képet töltöttem fel a tanya honlapjára és a facebookos oldalára. A tanyai életünk kezdetét rögzítő képeket. Múlt és emlékek.

Képtöltögetés közben azon kapom magam, számadást végzek. Hol tartunk ma? Mi az amit az elmúlt öt évben sikerült megvalósítani? Hogyan alakultak a kezdeti tervek, hogyan változtak a lehetőségek és nehézségek, az emberi találékonyság, ügyesség, ötletesség, munkabírás, olykor gyengeség forgatagában?

Munka. A tanyai múltunk meghatározója. Családi vállalkozás lévén, sok tavaszt, nyarat, őszt töltöttünk a tanyán, kétkezi munkával, szerszámmal a kezünkben. Persze voltak olyan munkák, amelyekhez jó mester kellett, és olyanok is, amelyekhez komoly gépekre és szerszámokra volt szükség. De ami munkának csak tudtunk és lehetett, mi magunk veselkedtünk neki. És mondhatom jóleső érzéssel, lendülettel és reménységgel. Olyan jó kihívások voltak. Agyat és testet megmozgató. Az alkotás maga, majd az ember kétkezi munkájának gyümölcse, az eredmény látványa mindig jó érzéssel tölti el az embert, elégedettségre okot adó és újabb lendületet hozó.

És most itt egy újabb tavasz. Lendületet és erőt adó. Már a gólyák is megérkeztek, mi meg ismét nagy munkában. Mert abból – hála Istennek – mindig van bőven.