<< Vissza

Szilágyi Dorottya tanyás naplója

És újra ősz van...

Mi tagadás: szeretem az őszt. Még, akkor is, amikor esik az eső. Talán azért, mert kora ősszel születtem. Vagy inkább a színek hangulata, az ízek sokasága, a környezet harmóniája ragad magával. Vagy méginkább az újrakezdés ténye boldogít. Mert ősszel egyszer csak kezdődik minden előről: letisztultan, teli reménnyel, Tovább >>

Öreghegyi élmények

Öreghegy felé tartó kanyargás. A köves útra már a célbaérés izgalmával és a viszontlátás örömével fordulunk rá. A szőlőhegyen szinte végtelenbe nyúló kilátás fogad bennünket. Szőlő és levendula. Színek: szürkéssárga, zöld, barna és lila. Erős és Tovább >>

Apró örömök...

Egy teknős, amelyik útnak indul, majd a kemence alatti fatárolóban lel pihenőhelyre. A szalakóta, amelyik jelenlétéről először csak az elejtett tolla árulkodik, majd egy év türelmes várakozás és kitartó leselkedés után, felbukkan ez a rendkívül szép narancs- és tűrkíz tollazatú madár. Szárcsa a kicsinyeivel, aki a csendes Tovább >>

A munkáról...

A napokban több múltbéli képet töltöttem fel a tanya honlapjára és a facebookos oldalára. A tanyai életünk kezdetét rögzítő képeket. Múlt és emlékek.

Képtöltögetés közben azon kapom magam, számadást végzek. Hol tartunk ma? Mi az amit az elmúlt öt Tovább >>

Az empátiáról, a beleélés képességéről

Arról olvastam, hogy egy német orvosnő az empátia fejlesztése céljából egy különleges kísérleti ruha segítségével igyekszik megmutatni hallgatóinak, hogy milyen lehet idős embernek lenni. A furcsának ható öltözék 10 kg súlyú, minden ponton gyengíti viselője érzékelését, Tovább >>

A mi szárcsánk

Már nem menekül fejvesztve és hatalmas szárnycsapkodással, amikor meglát. Olyankor úgy tesz, mintha éppen az ellenkező irányban lenne fontos, halaszthatatlan dolga, és méltóságteljesen elúszik, majd eltűnik a nádas sűrűjében.

Tavasz van!

Tél utáni tanyamustrába indultam ma, hogy közelről lássam a természet ébredését. A szilvafák, a meggyfák már virágban, a birsfákon, a fűzeken és a bodzákon apró levelek, a nyárfák is hamarosan levélbe borulnak. A Dobó-csatornán kacsák, szárcsák, békák nyüzsögnek. Hangzavar és izgalom Tovább >>

Decemberi zimankó

A hosszan tartó vénasszonyok nyara után beköszöntő tél, friss, kellemesen csípős hideget hozott magával. Az álomba szenderülő természet csendes nyugalmát csak mi, emberek zavarjuk meg időnként. A verőfényes december szinte vakító kéksége ugyanis magavál ragadó, arra inspirál, hogy jó nagyokat lélegezve Tovább >>

Szabó Lőrinc: Pannón ősz

Ősz van, a régi, a tavalyi ősz

s e furcsa ősz egészen megbüvölt.

Tetszik nekem. Szétnézek, látom a

roppant hervadást, de nem keserít,

és nem bánom, hol végzem utamat.

Nem értem a világot; azt hiszem,

nincs célja; – mért is volna? – és ami

értelmet magam képzelek belé,

sose Tovább >>

Építkezünk

Ebben a helyzetben az ember egyik szeme sír, a másik meg nevet.

Eleinte sok a megoldásra váró feladat, a tervezgetés is hosszabb időt, több beszélgetést igényel, majd következik az ötlet tervrajzban való megjelenítése, a megfelelő dokumentumok begyűjtése, az építkezési engedély Tovább >>

Vége van a nyárnak...

Napok óta Móra Ferenc Cinege cipője c. gyermekverse jár az eszemben. Nem csak azért mert sokszor elhangzik itthon, mert sokszor mondom el a gyerekeknek, szavalgatjuk a gyerekekkel együtt. És még csak nem is a borongós, esős időjárás erősíti bennem ezt az érzést. Hanem inkább az augusztus végi nyárt lezáró, a szeptembert, az Tovább >>

Üres fészkek

Május végén, a tanyára menet és jövet, napokon át figyeltem egy gólyapárt, ahogyan a fészkét építgette. Egy villanykarót szemeltek ki épülő otthonuknak (tehát nem eber által előkészített fészekhelyet), és kezdtek hozzá a fészekrakáshoz, csak úgy, természetesen. A gólya Tovább >>

Sikeres mentőakció

A pók hálójából mentettem ki egy szitakötőt. A vörös légivadász - ha nem csalnak az ismereteim - ott vergődött a pókháló fogságában, és hiába próbált a szabad szárnyaival elrepülni, a rendkívül ragadó, tapadó hálóvég végérvényesen rabul ejtette. Amikor Tovább >>

Piócák

Az elmúlt napokban összeismerkedtünk a Dobó-csatornában élő piócákkal. Ők talán jobban örültek nekünk...

Gólya hozta

Ma délután, a tanyára menet, 24 gólyát számoltam meg a Hajdújárás kijáratánál lévő kaszálón. Csodálatos látványt nyújtottak! Sajnos nem volt nálam fényképezőgép, ami lássuk be, hatalmas nagy mulasztás, így képpel nem tudok szolgálni. De hírértéke mégis csak van a mai Tovább >>