<< Vissza

Eseménynaptár

András napja

Az András bibliai név, András apostol Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt.
András-napi szokások: november 30-a Szent András emléknapja, az advent kezdetére esik, és ekkorra már véget értek a mulatságok. Szeged környékén úgy mondták: András zárja a hegedűt. Ilyenkor november végén kezdődtek a disznótorok, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívják.
Az András-napi szokások legtöbbje a párválasztáshoz kapcsolódik. Az erdélyi Mezőpaliton a református lánynak ki kellett mennie az udvarra, és a kötényébe csillagokat szednie. Miközben a szemével válogatta a csillagokat, azalatt tízszer visszafelé kellett számolnia 10-től 1-ig, de közben vigyáznia kellett, nehogy ugyanazt a csillagot kétszer is kiválassza. Ezután be kellett szaladnia a házba, a csillagokat az ágyába öntenie, hogy aztán megálmodja, ki lesz a vőlegénye.
A palóc lányok ezen a napon almát dugtak az eresz alá, amit Borbála napján a másik felére fordítottak, majd magukkal vitték az éjféli misére. Ha közben valaki megszólítja őket, akkor annak a fia vagy rokona lesz a férjük. Ezen a napon gyümölcsfaágakat is szoktak vízbeállítani. Ha karácsonyig kizöldültek, akkor az farsangi férjhezmenést jósolt.
A csángó hiedelem szerint ezen az éjszakán András elmondja az összesereglő farkasoknak, hogy hol találnak egy-egy birkát, tehenet, malacot. Ha a gazda azt akarja, hogy a farkas elkerülje a házát, akkor András-nap éjszakáján össze kell kötnie az ollót, mert így összeköti a farkas száját is.