Gyerekkorom meghatározó játékhelyszínei – a gyümölcsfás, málnás, csicsókás, mentabokros udvar, a széles, bodzafás földes utca, a rét és az otthonunk közelében lévő nádas – ma már csak emlékeimben élnek. A meséken és természetben felnőtt gyerekeknek vadregényes birodalmat jelentett mindez, ahol még lehetett bújócskázni, homokvárat építeni, nyáron a fák hűvösében megbújni, a meggyfák alatt sátorozni, fára mászni, a fán gyümölcsöt enni, csöpögő fagyit nyalni büntetlenül és dinnyébe harapni szabadon, gumicsizmában békát fogni...
A Rózsa Major Tanya a régmúlt gyermeki világát, az önfeledt játékot, az ártatlan csínytevéseket idézi. A természet szeretete és igenlése, a szabad mozgásra való igény, a természetességre való törekvés egycsapásra tör ki a felnőtté lett gyermekből. Gyermekeinknek a természettel való spontán összeölelkezése igazolja, a vágy, az igény minden emberben születésétől jelen van. Olykor elevenen kibontakozik, olykor kissé megszunnyad, a napi feladatok sorában háttérbe szorul, de nem tűnik el.
A Rózsa Major Tanyán a természeté a főszerep. A természetesség, az igényes egyszerűség, az összhang uralja a vízfelületekkel tarkított hat hektáros tájat. A Szelevényi-puszták természetvédelmi terület közvetlen közelében elterülő tanyán, a nyár-, az olaj- és az eperfák, a nád és a gyékény, a madarak, a békák, a szitakötők és a halak birodalmában az egyik legfontosabb feladatunknak a természet megóvását tekintjük. Azt a közeget óvjuk, ahol sólyom és gólya vadászik, ahol gém lépdel méltóságteljesen, de a teknős és a sikló is megleshető. Az épületegyüttes, a környezet, a tanya működtetése, az események hangulata, a gasztronómia irányvonala a természetesség, az összhang és az egyszerűség igényéből építkezik.
Ide hívjuk, ezt kívánjuk megszerettetni a kedves vendéggel. Illattal, madárdallal, békakoncerttel, napsütéssel, olykor hűs szellővel, szélzúgással, zuhogó esővel, akár a hirtelen jövő nyári vihar izgalmaival, őszi színkavalkáddal, hólepte tájjal, zimankóval, ínycsiklandó ízekkel – kemencéből, nyársról, rostélyról, bográcsból, harang alól, szabad lángról... - és mindezt jókedvvel a mai ember igényeire figyelve. Hogy egy időre lelassuljon az idő múlása, hogy cseppnyit egymásra figyeljünk, hogy beszélgessünk, hogy teli tüdővel lélegezzünk, hogy lássuk gyermekünk önfeledt játékát...
Mert itt:
„Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák. Szél.
Méh döng. Gyík vár,
Pók ring. Légy száll.
Jó itt. (...)”
(Részlet Szabó Lőrinc Nyár c. verséből)
Szilágyi Dorottya, tulajdonos
